Vitamin

A-vitamin (retinol, karotin) zsírban oldódó Vitamin szerepe Létfontosságú a növekedés és a farkasvakság megelőzése szempontjából, védi az emésztőcsatornát, a vizeletképző és légzőrendszert a fertőzésektől. Egészségesen tartja a bőrt, a hajat, a fogakat és a fogínyt, növeli a légúti betegségekkel szembeni ellenállást.

A D-vitaminhoz hasonlóan két fõ formátumát különböztetjük meg, a K1 és a K2 vitamint. A K1 vitamint a zöld növények, a K2 vitamint a baktériumok szintetizálják. Néhány mesterségesen elõállított K-vitamin vízben is oldódik.

Számos olyan vegyület van, melyek hatása hasonlít az E-vitaminéra, ezek a különbözõ (alfa, béta, gamma) tokoferolok. Az E-vitaminok könnyen oxidálódnak, tehát levegõn, napsugárzás hatására könnyen elveszthetik hatásukat. Éppen ezt használja ki az élelmiszeripar is, amikor különbözõ zsiradékokhoz E-vitamint ad az avasodás megelõzésére.

Ez a vitamin is képzõdhet elõanyagaiból a szervezetben, méghozzá ultraibolya sugárzás hatására. Az elõvitamin képzésében viszont a koleszterinnek van fontos szerepe, tehát néha ennek a vegyületnek is van hasznos tulajdonsága. Sajnos, a napfény hatására képzõdõ D-vitamin mennyisége az idõskorra erõsen csökken.

Előanyagaiból – az úgynevezett provitaminokból – a szervezetben is képződhet. A leginkább elterjedt elõanyagok a különböző karotinoid vegyületek, melyek közül is a legaktívabb a ß-karotin, amely sárgarépában, sárgabarackban található. Ezek a vegyületek a bélrendszerben szükség esetén, változó hatásfokkal ugyan, de képesek A-vitaminná alakulni. A ß-karotinnak sokan antioxidáns hatást tulajdonítanak.